Parazita hangya, Manipulatív vírusok és agyevő cinkék – zombik az állatvilágban
Tartalom
Rengeteg cikk és beszámoló született arról, hogy a Camponotus-nemzetségbe parazita hangya lóhangyákat megtámadja az Ophiocordyceps unilateralis nevű parazita, hogy aztán átvéve az irányítást a rovar teste fölött, eléri, hogy a hangya elhagyja szokásos élőhelyét, a fák lombkoronáit, és lejjebb ereszkedjen, ahol egy levélbe harapva elpusztuljon, teste pedig táptalajul szolgál a kikelő gombának.
A zombihangyák történetét még a David Attenborough és a BBC-n futó Planet Earth is feldolgozta: Magát a megszállási mechanizmust már évekkel ezelőtt viszonylag részletesen dokumentálták: a fák lombkoronáiban élő hangyafaj időnként lejár élelemért az alsóbb szintekre, ilyenkor fordulhat elő, hogy a gombafaj megfertőzi a hangyát.
Majd fokozatosan átveszi parazita hangya irányítást a rovar teste fölött, és az parazita hangya navigálja az állatot, ahol a szájzárba fogott állkapcsával a hangya akaratán parazita hangya még ráharap egy levélre, ezzel biztosítva a test folyamatos kapcsolatát a talajhoz.
Parazita hangya. Olvasási mód:
A hangya ezután meghal, testében pedig tovább nő a gomba, hogy aztán a rovar fején keresztül bukkanjanak fel a spórák. A teljes folyamat tíz napon át zajlik, ennyi idő alatt lesz a megszállt hangyából előbb akarata ellenére közlekedő zombi, majd pedig gombakeltető. Az viszont nagy kérdés volt eddig, hogy parazita hangya mit is tesz ez a gomba a megszállt hangyákkal, hogyan zajlik a zombivá változtatás. A legelterjedtebb elképzelés az volt, hogy parazita hangya O. A most közzétett elemzés szerint a parazita ehelyett a rovarok izomrostjaiba épül be, illetve veszi körbe azokat, és ezzel gyakorlatilag a hangya szerves részévé válik a gombának, ami beilleszti a hangyát saját testébe.
A bázeli Zoológiai Intézet kutatója, Maridel Fredericksen elmondása szerint a gombafaj képes kiválasztani egy szövetspecifikus anyagcsereterméket, ami képes változásokat előidézni a gazdatest génkifejeződési folyamataiban, illetve elsorvasztani a hangya állkapocsizmait.
Olyasvalami parazita hangya itt, mint amiről Richard Dawkins beszélt a kiterjesztett fenotípus fogalmával: a parazita génjei nem a hordózóban, hanem a gazdatestben fejtik ki hatásukat. Az parazita hangya még mindig kérdéses, hogy a gombafaj hogyan tudja koordinálni ezeket a hatásokat, hogy ezzel befolyásolja a hangya viselkedését.
- Halálfogásra kényszerít a horrorgomba | hu
- Még alattomosabbá teszi a zombihangyákat a klímaváltozás - Parazita hangya
- Férgektől emberek véleménye
- Helminták pollockban
A parazita hangya során egyes hangyákat megfertőztek az O. Azzal, hogy különböző típusú gombás fertőzésnek tették ki a rovarokat, meg lehetett figyelni, milyen konkrét fiziológiai változásokat okoz az O. Majd parazita hangya segítségével a kutatók 3D-s vizualizációt készítettek a hangyák testében zajló folyamatokról.
Az 50 nanométer felbontású felvételekre utána ráeresztettek egy gépi tanulásos algoritmust, ami a több ezer felvételen el tudta különíteni egymástól a gombasejteket a hangyasejtektől. Ennek köszönhetően fel lehetett tárni azt is, hogy az egyes fázisokban a hangya mennyiben volt még hangya, és testének mekkora részét szállta meg a gomba.
- A “zombihangyák” agyát is megtámadja a parazita gomba | Híradó
- Manipulatív vírusok és agyevő cinkék zombik az állatvilágban
- Ragadozók paraziták gyűjtők
És ahogy a Gizmodo cikke fogalmaz : az parazita hangya meglehetősen felkavaróak voltak: az O. Ráadásul ezek a gombasejtek össze is voltak kötve, azaz egy nagy, kollektív élő hálózatot alkottak, ami irányítani tudta a hangya viselkedését. Ehhez képest is okozott nagy meglepetést, hogy a gomba ugyanakkor a hangya agyát nem szállta meg: az alapfeltevés az volt, hogy a parazita az agyat és az idegrendszert megszállva küld jelzéseket az izmoknak, és így téríti el az állatot.
Ehhez képest az eredmények azt mutatják, hogy a parazita külsőleg szállja meg a testet, az irányítási funkciókkal bíró idegrendszert nem érinti. Az még mindig rejtély, hogy hogyan éri el a gombafaj, hogy a hangya a gomba szempontjából kedvezőbb alacsony levelek felé navigáljon.
Egyes feltételezések szerint a parazitának szüksége lehet arra, hogy a hangya agykapacitása ép maradjon, mert ennek köszönhetően lehet lejutni az alacsonyabb szintekre. A következő kutatások arra a kérdésre koncentrálnak majd, hogy a megszállt testű, de sértetlen agyú hangyát hogyan veszi rá a gombafaj a mozgásra. Egy feltételezés szerint jóval összetettebb jelenségről lehet szó, mint amit eddig sejtettek a kutatók: elképzelhető, hogy a gomba parazita hangya neuromodulátorként funkcionáló bioaktív vegyületet bocsát ki, és ez képes befolyásolni a rovar viselkedését.
Ha ez így van és állítólag az eddig elvégzett genomvizsgálatok is ilyesmi irányba mutattakakkor ez a felfedezés számtalan új utat nyithat meg a tudomány számára, akár a gyógyszeriparban is.
