Gazdaszervezetek és parazitáik. Élősködő – Wikipédia - Gazdaszervezetek és parazitáik
Tartalom
Fahrenholz szabálya[ szerkesztés ] ban Heinrich Fahrenholz felvetette, hogy kospeciációs folyamat hatására mind a gazdafajok, mind a parazitafajok filogenetikai fái kongruenssé válnak, vagyis tükrözni fogják egymást, egybevágóak.
Külső és belső paraziták elleni védekezés macska Mit nevezünk parazitának? Egy gazdaszervezeten élősködő élőlényt, amely a gazdaszervezet által termelt, vagy a gazdaszervezetet felépítő szerves anyagokkal táplálkozik. Debreceni Kardiológiai Klinika Milyen méretet érnek el a férgek Féreggyógyszer 11 éves gyermekek számára Bélférgesség — a modern világban is Az ember emésztőrendszerében élősködő férgek okozta betegségeket bélférgességnek nevezzük. A házi kedvenceink szempontjából megkülönböztetünk külső kullancsok, bolhák, tetvek, fülrühatkák és belső különböző bélférgek és egysejtű véglények parazitákat.
Így annak meghatározására, hogy a gazdafajok és a parazitafajok között történt-e kospeciációs folyamat, a tudósok összehasonlító elemzéseket végeznek a gazda és a parazita csoportok leszármazási vonalaira vonatkozóan.
Daniel Janzen ban Fahrenholz szabályának ellentmondó elméletet dolgozott ki. A növények és rovarok közti kospeciáció vizsgálatakor észrevette, hogy a fajoknak egy fiziológiailag élhető környezete.
Az idő múlásával a parazita fajokba konzervált tulajdonságok lehetővé teszik a túlélést számos körülmény között és környezetben. Az "ökológiai illeszkedés" azt jelenti, hogy a közel rokon paraziták hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek egy adott gazdaszervezetben lévő körülmények között a faj fennmaradását lehetővé teszi.
Ez magyarázatot ad a gazda-parazita csoportok filogenetikai átfedésére, kongruenciájára.
Szimbiotikus kospeciáció megfigyelhető állatoknál az Uroleucon levéltetvek és a Buchnera az Orobanchaceae növényefajai között, [10] valamint mélytengeri kagyló k és a kemoautotróf baktériumok között[11] valamint a Dendroctonus bogarak és bizonyos gombák között. Hamis kongruencia akkor fordul elő, amikor a parazita és a gazdaszervezet filogenetikája egybevágó, de nem a kospeciáció miatt. Ha a paraziták a gazdákat a gazdafajok szétválása után kolonizálják, akkor a kongruens filogenitkai fák átfedései véletlenből származnak, ennek azonban kicsi az esélye.
Emberi szúnyogférgek hamis inkongruencia az, amikor kospeciáció történt, de a gazda és a parazita fajok filogenetikája nem tükrözik egymást.
Ez gyakoribb, és számos tényező okozhatja, akkor is jelen lehet, ha a gazdán lévő parazitákat a vizsgáló ember nem veszi észre. Ha gazdaváltás után történik a kospeciációs esemény, a parazita más gazdafajon is előfordul, így nem lesz kongruencia a két csoport törzsfejlődése között.
A kipusztulás vagy a független speciáció párhuzamosan a filogenetikai összehasonlítások bonyolulttá válhatnak, és teljesen elfedhetik a kospeciációs eseményt.
A kihalással kombinálva azonban a független speciáció nagyon problematikus lehet a gazda és a parazita filogenetikai vizsgálatánál.
Független speciációról akkor beszélünk, gazdaszervezetek és parazitáik egy gazdafajon egy parazitafaj két leszármazási vonalra válik, így két parazitafaj alakul ki egy gazdafajon. Ez bonyolulttá válik, ha a két Snowden paraziták kospeciáción megy keresztül a gazdafajjal, majd valamelyik parazitafaj kihal, így a parazita és a gazda leszármazási vonalai eltérnek egymástól.
Annak ellenére, hogy a paraziták és a gazdák között kospeciáció történt, filogenetikájuk nem lesz kongruens.
Ez általában akkor fordul elő, ha a gazda élőhelyet vált. Ezt hívják úgy, hogy a parazita "lekéste a buszt".
A későbbiek során a parazita potenciálisan kospeciáción mehet át a gazdával, de az is előfordulhat, hogy a gazda egyik leszármazási vonalából hiányozni fog ez a parazita. A kihaláshoz és a független speciációhoz gazdaszervezetek és parazitáik önmagában ez sem zavarja meg a filogenetikai elemzéseket, azonban ha egyszerre ezek közül több folyamat is lejátszódik, problémák merülhetnek fel a filogenetika vizsgálatakor.
Hozzáférés: