Parazita galandféreg
Tartalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl.
A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test parazita galandféreg vége.
Lehetnek rajta szívógödrök, parazita galandféreg, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék. A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől.
A galandférgesség tünetei
Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által parazita galandféreg bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát.
Veszélyt jelenthetnek a kutyák? Ritkán, de előfordulhat, hogy a kutyában élő galandféreg megfertőzi az embert, elsősorban a gyerekeket. Ehhez elsősorban az kell, hogy a kutya székletéhez érjenek, majd a szájukba nyúlnak, és a peték bekerülnek a szervezetükbe. Hogyan mutatható ki? A belekben megtelepedő galandférgek általában a már említett, egyszerű székletvizsgálattal kimutathatók.
Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként anaerob jellegű.
Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek.
- Mit lehet tenni parazita ellen?
- Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak?
- Férgek a shawarma miatt
- Férgek hogyan lehet diagnosztizálni
Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.
Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek. A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak.
Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran parazita galandféreg, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok. Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást. A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut.
Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát.
Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz.
A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak. Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökolykor parazita galandféreg ember is lehet.
A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt.
Hogyan ismerheti fel a galandférgesség tüneteit kutyájánál? Megosztás Intro Text A galandférgek számos egészségügyi gondot okozhatnak a kutyáknál, többek között fenéktáji viszketést, hányást vagy súlycsökkenést.
A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, parazita galandféreg bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.
Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.
Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?
Néhány faj nem a pamutféreg paraziták emberben, hanem ehhez hasonló alternatív táplálkozási úton fertőz. Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el. Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska parazita galandféreg szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.
Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője.
Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I. Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai.
Bélféreg - Így szabaduljunk tőle! | BENU Gyógyszertárak
Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.
